Jel 1,1–8

• Prófétai könyv. „Jézusról való bizonyságtétel” (19,10), „Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott neki az Isten” (1,1).

  • Amikor Isten kijelenti magát, kapcsolatot akar létesíteni az emberrel. A bűneset óta nem látjuk Istent, nincs kapcsolatunk vele, amíg Ő nem kezdeményezi ezt. Ábrahám, Mózes példája („Én vagyok…”).

  • A feltámadt, mennybe ment Jézus Krisztus is kapcsolatot keres. Jánossal már van kapcsolata, most rajta keresztül üzen a hívőknek – hogy ne veszítsék el a Krisztussal való kapcsolatukat, megerősödjenek, és bizonyságok legyenek a nem hívők számára.

  • „Hogy megmutassa szolgáinak, amiknek meg kell lenniük hamar” – Jézus tudja, hogy mi lesz. Kegyelem és ok a hálaadásra, hogy Ő maga jelenti ki. Ahogyan emberek gondolkodnak, beszélnek arról, hogy milyen jövője van a világnak, az csak megijeszt. De itt az beszél róla, aki Ura mindennek, ami a földön történik, és aki szeret minket.

  • „Szolgáinak” – ezeket csak az Övéinek mondja el, akik követik Őt. A többieknek továbbra is az szól, hogy „térjetek meg” – Krisztus szolgái által. (A népszerű apokalipszis-filmeken keresztül senki sem lesz Krisztus-követővé – ezek is csak borzongatnak.)

  • János idejében is volt ijesztő esemény: a keresztyénüldözés, a tévtanítások. Ő maga is elcsüggedhetett volna (tanítványtársait kivégezték, ő maga fogságban van), de erősítést kap magától Jézus Krisztustól.

  • „Az Ő angyala által” küldte – úgy, mint a Törvényt (ApCsel 7,53; Zsid 2,2). Isten küldött egy látható jelet/arcot – szavának megerősítésére.

• „Bizonyságot tett mindenről, amit látott” (1,2) – azért adja Isten a kijelentését, hogy továbbmondjuk. Nem a saját gondolatainkat, hanem az Ő beszédét/bizonyságtételét. – Bizonyság – bizonyosság. Amit az Igéből tudok, vagy amit hitben tapasztaltam, abban bizonyos vagyok-e? Megkísérthet pl., hogy „ez az ige nem ezt jelenti”, ill. „amit tapasztaltál, az csak a te élményed”. János a könyv elején és végén is kijelenti, hogy „ezek az Isten beszédei”.

• „Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják és megtartják” (1,3). Plakát a Biblia évében: „Boldog, aki olvassa” – azzal a szándékkal olvasom, hogy megértsem, mit mond nekem Isten, és megtartom / engedelmeskedem?

• 1,4: kibővített apostoli üdvözlet: Istenről mint örökkévalóról szól, ezzel is megerősíti, hogy az egész világ(történelem) az Ő kezében van. Ne akarjuk Istent irányítani! – A hét lélek: (7 = tökéletesség, Isten jellemzője; a Szentlélek, aki ott van Isten gyermekeiben, Isten; az Ő személyéhez tartozik; ne gondoljuk, hogy függetlenedik tőle, és arról beszél, amiről mi szeretnénk).

• 1,5: Jézus Krisztus „hű tanúja” (mártírja) Isten akaratának, hogy az ember az Övé – visszavásárolta. Hű tanúja Isten szeretetének, hogy megmenti a bűnöst. A halottak közül az elsőszülött: feltámadt, és mi, akik halottak voltunk a bűnök miatt (Ef 2,1), benne lettünk élővé.

• 1,6: Királyokká és papokká: királyi gyermekekké: „bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek”. Papokká: Isten képviselőivé, közbenjárásra és bizonyságtételre. „Hogy hirdessétek hatalmas dolgait…” (1Pt 2,9) – sötétségből világosságra hozott ki…

• 1,7: Jézus Krisztus visszajön. Siratni fogják: akik elutasították, bánni fogják, de későn. A hívők számára az a kérdés: hogyan várom („boldog az, akit munkában talál”). „Akik átszegezték” – ők győződhettek meg közvetlenül arról, hogy Jézus meghalt, de ők is hitre juthattak akkor vagy később az élő (!) Krisztusban. Tehát ez nem azt jelenti, hogy „ők a legbűnösebbek, ők kapják a legsúlyosabb ítéletet” (hanem azok, akik „színlelésből hosszasan imádkoznak” (Mk 12,40), a képmutató álhívők), hanem azt, hogy ők is ugyanazt a Jézust várhatják vissza, ugyanolyan „feltételekkel”, mint mások.

• 1,8: A hívők számára biztatás Jézus visszajövetelének a hirdetése.

  • Szabadulás a külső nyomorúságokból (keresztyénüldözés, ill. a mai helyzet).

  • Szabadulás a bűn jelenlététől – Isten jelenléte egyedül.

• Alfa és Omega, kezdet és vég: Jézus Krisztus: „mindenek általa és reá nézve teremtettek” (Kol 1,16), és az ítéletkor „általa és reá nézve” üdvözülünk. „Ezt mondja az Úr… a Mindenható.”